Bemutatkozás

Pályám mozaikjai

 „Életem legnagyobb adománya, hogy beszélhetem, olvashatom és írhatom anyanyelvem szavait, hogy birtokolhatom azt a különleges, egyetlen más nyelvhez sem hasonlítható nyelvet, mely mindennél erősebben köt népemhez, segítve abban, hogy eligazodjak a világban, és hogy tökéletes, gyönyörködtető és érzékletes képeket alkotva, írott formában mutathassam be mindazt, amit e világból fontosnak és szépnek tartok.”

„Nem könnyű regényes életet élni, és mindezt azonnal rögzíteni. Óhatatlanul mímelt életté változhat az egyébként normálisan élhető élet, hiszen az egészet úgy kell élnie az írónak, hogy közben már egy félkész próza cselekményét formálgatja.”

„A mű, az életmű adja a nevek szépségét. Nevünk a műveinket megírva válhat méltóvá hozzánk. Mi magunk szerezhetjük meg nevünk becsületét, értékét, presztízsét.”

„Megtanulható minden, ami egy szép mondat fölépítéséhez tudható, de nem tudhatjuk, honnan került a szívünkbe és lelkünkbe, agyunkba és az egész szervezetünkbe az a harmonikus rendben működő, megmagyarázhatatlan indítású adó-vevő, mely alkalmassá tett bennünket a segítő Istenségünk által diktált szavak visszaadására és rögzítésére. Megtanulható, hogyan lehet kerek mondatokat fogalmazni, de az nem, amitől sütnek a kerekded mondatok. Nem tanulható meg a tehetség. A tehetség adomány, mellyel élni kötelesség.”

„Aki íróvá akar lenni, ír, mert nem tehet mást, ír, mert belső kényszer ülteti a klaviatúra elé; ír, mert beledöglene abba, ha nem írna; ír, mert véleménye van a világról; ír, mert érti és tudja, hogy az, ahogyan ő írja meg az általa látottakat és hallottakat, senki másnak nem adatik meg; ír, mert amit meg kell (!) írnia, nem viheti magával.”

„Ha számítógéppel írok, több javítgatás után sem hiszek a szememnek. Amikor azt szuggerálja a számítógép, hogy készen van a szöveg, kinyomtatom, és jön a második, a harmadik, akár a negyedik fázis: végsőnek gondolt formázással egyengetem az immár jól áttekinthető szöveget.”

„Az írás egy szellemi rekvizitumokkal bemutatott, precíziós bűvészmutatvány. Amikor írunk, úgy rakunk rendet a rendezetlenül és rendetlenül cikázó szavainkban, kesze-kuszán összekazlazott, agyunkban megszületett, még le nem tisztult gondolatainkban, hogy már csak a szépséges torzóvá lett, általunk tökéletesnek gondolt, mívesre csiszolt mondatok kerüljenek papírra.”

„Hittel élő istenkereső vagyok. Hiszek magamban, az erő velem van. Ez az erő pedig maga a teremtett istenem, mankóm és iránytűm, mely bennem van, születésemtől halálomig. Nem kötődöm vallásokhoz, pártokhoz, csoportokhoz. Tudom, bármely közösséghez tartoznék, gyanakodva szemlélném a többieket. Így maradhattam nyitott mindenre és mindenkire, és így érthetem meg a tőlem eltérően gondolkodókat.”

„Verset csak papírra, tollal írok. A vers végképp nem tűri a szövegszerkesztőt, de még az írógépet sem. A versírás olyan meditációs erőpróba, olyan szellemi játék, olyan nyelvi játszadozás, melyet képtelenség billentyűzettel rögzíteni. A vers csak tollból bújhat elő.”

„Néha írd be a naptáradba, hogy holnap délután 4-kor találkozom velem.”

„Ha utazol, és nem tévedsz el, nem lesz miről mesélned.”

„Öregszem, romlik a szemem, de a szemem romlásával egyenes arányban javul a látásom.”

„Remény szeretnék lenni: az hal meg utoljára.”

 

Névjegy

Nagy Bandó András, 1947, Deszk. Általános iskola: Deszk, középiskola: Vedres István Építőipari Technikum, Szeged.

Elismeréseim, díjaim

Karinthy Frigyes-emlékgyűrű (1988), Szalmaszál a Hajléktalanokért (1996), Pulitzer-díj (2000), Hajléktalan Emberért díj (2006), az Ambassador Klub Életművemért kapott aranygyűrűje (2006), Aranybölcsős díj a Nagycsaládosok Egyesületétől (2011), Aphelandra-díj – a humanista civil kitüntetése (2013). A Litera-Túra Irodalmi oldal Művészeti díja (2018)

Életem történései dióhéjban

1958 óta verselek,1962 óta szerepelek pódiumon, Szegeden a Modern és Minerva Színpad amatőr színjátszója voltam. 1964-től a Délmagyarországban, majd a Szegedi Egyetemben jelennek meg karikatúráim, majd Kaján Tibor közli rajzaimat az Új Tükör hetilap Ceruzahegyező című rovatában. 1968-ban született lányom neve Mónika. 1969-ben házasságot kötöttem Szulcsán Juliannával, 1970-ben született meg a Lányom, Natália.

1973-ban kezdődött a humorista pályám, 1982-ben a II. Humorfesztiválon győztesként kaptam meg a Magyar Rádió Fő-díját. A fővárosba szerződtem, a Mikroszkóp Színpadhoz. 1983-tól újra szabadúszó előadóművészként jártam az országot, de eljutottam Európa összes külhoni magyar közösségéhez, és többször turnéztam Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban.

Humorista pályám során szóló nagylemezeim jelentek meg, és a Rádiókabaré sikerlistáiból készült bakelit lemezeken is hallgathatók a monológjaim. DVD-im: Best of Bandó (Válogatás) Bandó Quijote (1988-as önálló estem Mosonmagyaróváron, a Művelődési Központban készült egyetlen megmaradt felvétele.)

A kabaré világából A szalontüdő című mini novellámmal, 1988-ban léptem át és be az irodalom világába. A novellából Szalontüdő címmel, Szirmai Márton rendezésében kisfilm lett, s 2006-ban elnyerte a Magyar Kritikusok Fődíját, 2007-ben pedig megosztott fődíjat kapott Siófokon, a filmszemlén.

Első komoly sikerem az András könyve – Fordított teremtés, melynek előszavában Hankiss Elemér azt írta: „Néhány száz éve minden bizonnyal megégett ék volna azért, amit ebben a kötetben kifejt.”

Első regényem, a Sosemvolt Toscana ritka pályát futott be: tizennégy kiadás, harmincháromezer példány. Főhőse Halász Bódog, a hasnyálmirigyrákkal küzdő író, és várandós lánya. Kettős csata a halállal és az életért.

A Míg meg nem haltak című kötete idősek ápolásáról írott novellafüzér, elő- és utóhangolásában sorsomról is vallok: „Tojáshéj élet, porcelánlét, kérészröppenés, ki tudja, mit hordozunk magunkban, honnan is sejthetnénk azt a bizonyos végső pillanatot? […] A gondolat rögzülése akkor tiszta és igazi, ha rosszul választott szavakkal nem rongáljuk szét, ha kerek mondatokban is csak nehezen visszaadható, ha csiszolatlan, nyers és formátlan, akár az Isten.”

Az 1989. év elején a hajléktalanokat segítettem, és létrehoztam az ország első hajléktalanotthonát Budaörsön, egy régi barakképületes laktanyában.

1990-ben Orfűre költöztem, és egy évig voltam a falu polgármestere.

2010-ben kedvesemtől, Obernyik Ritától megszületett a kislányom, Gvendolin, 2013-ban váltam el, 2015-ben pedig házasságot kötöttünk Ritával.

Mintegy 20 felnőtt és 20 gyermekkönyvet írtam és adtam ki, cégem, a Szamárfül Kiadó gondozásában. Verseimet megzenésítették, és CD-n kiadták: Szélkiáltó, Énekmondók, Alma, Holló, Halász Judit, Tamás Éva, Palinta, Bergengóc, 24 versemet pedig én éneklem, a Tölgyből van a fakutya című, Kalákával közös CD-men, Radványi Balázs muzsikájával.

Gyermekeknek írt verseim a szüleiket is megérintik, mondják szavalóversenyeken és beszédtechnika-órákon, olvashatók tankönyvekben. Háy János és Szabó T. Anna az egyik kötetem ajánlásában verseimet Petőfi, Weöres és Tamkó Sirató művei mellé emelik.

Felnőtt olvasóknak írt köteteim

Úton-útfélen (1986); Vészfék (1997); Bevezetés I–II. (1990); Úton-útfélen (szűkített-bővített kiadás, 2000); Könyv azoknak, akik utálnak olvasni (2001); Ízes beszéd (2003); 333 haIQ (2005); Kalandárium (2005, 2006, 2007); Sosemvolt Toscana (2006); Nagy Bandó világa (2007); Kabaré-sikerlista (2007); Furcsa pár-beszéd (Sándor Györggyel, 2007); Gondolatélesztő – Füveskönyv (2010); ÖT HÉT ÖT haiku (2010); András könyve I– II. (2001, 2002, 2010); Isten bikiniben (2010); Egyedül állok (2012); Vár rád Toscana (2011); Nagyon fájl (2012); Orfűi medvehagyma kincseskönyv (2006); Murphy törvénykönyve amatőr teniszezőknek (2012); Míg meg nem haltak (2015); A kis herceg visszatért (2015); Arankakor (2017) Hát kik ezek? – válogatott publicisztikák (Wesley Kiadó, 2018)

Gyermekeknek és szüleiknek szánt könyveim

Családi szókincstár (2000); Madarak tolláról (2004); Fából vasparipát (2005); Gyöngykaláris (2006); Szappanbuborék (2007); A táltossá lett kiscsikó (2007); Kicsinyek könyve (2007); Keresztnévsor (2008); Szivárványhíd (2008); A Kiskalácsai királyság (2008); Ringató (2008); Ami a bögyünkben van (2009); Nagyapám, nagyanyám és a vakond (2009); A világjáró kiscsikó (2010); Egyik kutya, másik is (2010); Hetvenhét macskajaj (2010); Bandó mondókák (2010); Százszorszép (2012); A Varázspadlás lakói (2012); A hangyabanda nagy kalandja (2013); Lexi már olvas (tankönyv, Csabay Katalinnal, 2010); Verselő betűk és számok (2013); Magyarország,én is szeretlek! (2014); Dinoszauruszok verses meséje (2015); Csodás Kapolcs (2016) A kis herceg visszatért (2016);

Könyvajánló

Elsőként három regényemet emelem ki: a 35 ezer példányig jutott, Halász Bódog író életének utolsó hónapjairól szóló Sosemvolt (és Vár rád) Toscanát, immár egy könyvbe szerkesztve, hozzá kapcsolva a Míg meg nem haltak című mozaikregényt, húsz idős ápolt megrendítő történetét. Az 1950-es éveket idéző Arankakor egy sokgyerekes család, legfőképp a kulákká nyilvánított apa sorsát bemutató regény, 9 órás, fölolvasásommal készült hangoskönyvvel ékesítve.

A humor kedvelői 4 könyvből választhatnak: az Egyedül állok a humorista életművem, az Isten bikiniben szarkasztikus humorral visz a nyelv és a hit világába, a Murphy törvénykönyve amatőr teniszezőknek abszurd töltettel, a Könyv azoknak, akik utálnak olvasni pedig groteszk hangulatával szórakoztat.

Különleges élményt kínál az 575 haikut hordozó Öt-hét-öt haiku című kis kötet, mely nagytestvére lett a 333 haiku című egykori sikerkönyvemnek.

Gazdag László: A fejlődés természete – Civilizációk kötete akár történelem tankönyv is lehetne, úgy járja végig az emberiség történetének ezredéveit, azt kutatva, mért úgy történtek a történelmi események, ahogy ma ismerjük. Kitűnő olvasmány, szellemi kalandozás, ismeretbővítő és gondolatélesztő.

Gyermekeknek és felnőtteknek is ajánlom A kis herceg visszatért című könyvet, melyről első kritikusa ezt írta: „Aki még nem olvasta A kis herceget, ezzel kezdje, aki pedig olvasta, az haladéktalanul ezzel folytassa!” A könyv főszereplői az anya, az apa és a 6 éves kis Anti, akik együtt ültetik át a kis herceg történetét a mába, a saját életükbe. Anti korunk kis hercegévé válik.

Gyermekeknek szóló könyveimből kiemelkedik 2 verses mese: A hangyabanda nagy kalandja (Év könyve díj, 2013), és A Varázspadlás lakói (a mackók), mindkettő általam fölolvasott hangoskönyvvel. Ugyanígy hallgatható is a Csodás Kapolcs című verses mesém is.

Az 5-6 évesek gyerekeknek és tanítóknak is szeretett (tan)könyve lett a Verselő betűk és számok, a dinókedvelőknek pedig a Dinoszauruszok verses meséje, a rajzaimmal. Szintén én illusztráltam a Hetvenhét macskajaj című kötetet, melybe a cicák verses önvallomásai kerültek.

Gyermekeknek írt verseim jelenleg a Fából vasparipát, a Gyöngykaláris, a Százszorszép (kötetenkénti válogatás), a Magyarország, én is szeretlek (tematikus válogatás), és a Keresztnévsor (limerickek) című köteteimben olvashatók.

Az Orfűi medvehagyma kincseskönyv, ismertető, tudományos igényű írásokkal, fotókkal és ételreceptekkel toldva szakácsok és háziasszonyok számára is hasznos olvasmány.

A kis herceg visszatért

Míg meg nem haltak

A hangyabanda nagy kalandja

Magyarország, én is szeretlek

Arankakor

András könyve I-II.

Egyedül állok

Fából vasparipát